A jelenleg érvényben lévő KRESZ, azaz Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, 1975 óta van hatályban, és az elmúlt 39 év alatt közel negyven alkalommal lett módosítva.
A közúti forgalom szabályozására már a 19. században is tettek kísérleteket, de hazánkban először 1910-ben hoztak olyan belügyminiszteri rendeletet, amit már országszerte betartattak a gépkocsivezetőkkel. Ez alapján a személygépkocsik, lakott területen belül 25 km/órával közlekedhettek, amit 1931-ben, az autóbuszokra vonatkozóan, a korábbi 12 km/órás sebességről 40 km/órára módosítottak. 1954-től pedig lakott területet elhagyva, akár 60 km/órára is gyorsíthattak a buszok sofőrjei, persze, csak abban az esetben, ha az útviszonyok ezt megengedték. Személygépjárművek sebessége autópályán nem haladhatta meg a 120 km/órát és egyéb utakon, maximum 100 km/órával közlekedhettek. És ahogy teltek az évek, a KRESZ változtatása természetessé vált az emberek számára, bár a sofőrök gyakorta nem szívesen alkalmazkodtak az új szabályokhoz és a kötelezően előírt újabb tanuláshoz, de persze, ez napjainkban sincs másként.
De mi is generálja igazából a KRESZ változásait?
Első sorban, maga a technika fejlődése a változás okozója, de ugyanúgy hatással van rá a kultúra és az emberi szokások változása is. De ennek a változásnak a hatása mindig később figyelhető meg a KRESZ módosítását tekintve, mint ahogy ez a mobiltelefonok megjelenése és a vezetés közbeni telefonálás megtiltása közötti időeltolódásnál is megfigyelhető volt.
És úgy tűnik, hogy újabb változtatások vannak kilátásban, amik bevezetése talán még az idei évben esedékessé válik.
Az Országos Rendőr főkapitányság rendőrségi szóvivője, Garamvölgyi László, közlendője szerint, 2014-ben újabb módosítások lehetségesek a KRESZ-ben, ami azt a célt szolgálja, hogy az új KRESZ az Európai Unió normáinak is megfeleljen. De már az az ötlet is felmerül, hogy nem a meglévő KRESZ szabályait módosítanák, hanem egy teljesen új szabályrendszert dolgoztatnának ki a szakpolitikusok, rendőrök és illetékes minisztériumi dolgozók, valamint civil személyek összevonásából alakult munkabizottság által. Kíváncsiságot kielégítendően lehet megemlíteni, hogy a civil személyek alatt a Fidesz- frakciója KRESZ oktatókat, közlekedési szakújságírókat és autós érdek-képviseleti szervezetek képviselőit értette.
A jövőre való tekintettel, arra minden jogosítvánnyal rendelkező személynek gondolni kell, hogy ha megtörténik az újabb KRESZ módosítás, esetleg teljesen új szabályrendszert alkotnak meg a munkabizottság emberei, akkor azok alapján, mindenkinek számot kell adni új ismereteiről, tudásáról.
